A TERMOSZTÁTOK TÖRTÉNETE
Az első termosztátot, amelyről írásos emlékek maradtak fent, egy holland feltaláló készítette a 17. század elején Angliában. A higannyal működő eszközt egy csirkekeltető hőmérsékletének szabályozására használta. A modern termosztátok ősét mintegy kétszáz évvel később, az 1830-as években fejlesztette ki egy skót vegyész, Andrew Ure, aki feltalálta a bimetál termosztátot. A korabeli textilüzemekben folyamatos és állandó hőmérsékletre volt szükség az optimális működéshez, ezért alkotta meg Ure a bimetál termosztátot, amelyben az egyik fém kitágult, ha túlságosan megnőtt a hőmérséklet, és elvágta ezzel az energiautánpótlást. Ure találmánya azonban bármennyire zseniális volt, úgy tűnik, évtizedekkel megelőzte korát, mert nem terjedt el széles körben.
A BIMETÁLTÓL A PROGRAMOZHATÓIG
A bimetál szobatermosztátot 1883-ban szabadalmaztatták az Egyesült Államokban, két évvel később pedig már az első többzónás fűtésszabályozó szabadalmát is benyújtották. Egy évre rá, 1886-ban feltalálták az elektromos termosztátot, amely úgy szabályozta a hőmérsékletet, hogy hol kinyitotta, hol becsukta a kemence ajtaját egy automata csigasor segítségével. Ezt a szabadalmat vásárolta meg 1906-ban Mark Honeywell, aki azt a célt tűzte maga elé, hogy a termosztátok mindenki számára elérhető kényelmi eszközök legyenek. A második világháborút követő fellendülés során a televíziók és a hűtőszekrények után a termosztátok is megjelentek az amerikai otthonokban. Az 1950-es években megjelentek az első tárcsás termosztátok, az 1960-as években már nem csak a fűtést, hanem a hűtést is lehetett szabályozni velük, az 1980-as években pedig elérhetővé váltak a programozható termosztátok. Ezek a programozható eszközök lehetővé tették, hogy ne csak a másnap reggeli hőmérsékletet állítsák be rajtuk, hanem akár egy egész hónapra előre az összes reggelét. De nem ez volt a legnagyobb előnyük.
PROGRAMOZHATÓ TERMOSZTÁTOKKAL A KÖRNYEZETÉRT
Modern világunk egyik legnagyobb problémája a túlfogyasztás, és ez nem csak az élelmiszerekre vonatkozik, hanem az energiára is. Pillanatnyi kényelmünkért járatjuk a motort, égetjük a villanyt, vagy éppen fűtjük a lakást, nem gondolva arra, hogy ezzel talán a saját gyerekeinktől és unokáinktól vesszük el egy élhető bolygó lehetőségét. A programozható termosztátok megjelenése előtt azok, akik nem akartak hideg lakásba hazatérni, kénytelenek voltak egész nap fűteni az otthonukat, nem kevés energiát pazarolva ezzel. Az 1980-as években megjelent programozható termosztátok aztán lehetővé tették, hogy reggel beállítsa az ember, hány órára szeretne meleget a lakásban, az okostermosztátok megjelenése pedig még ennél is nagyobb szabadságot adott azzal, hogy a telefonunkról kommunikálhatunk az eszközzel, így gyakorlatilag egyetlen percig sem kell feleslegesen fűtenünk.